A szombati súlyos vereséget (5:2 a DAB-nak) követően, sorsdöntő találkozót rendeztek a Jégpalotában az OB-I elődöntőjében. A csapatok immár 13. alkalommal találkoztak az idényben, meglehetősen kiegyenlített eredménnyel, az eddigi találkozókból ugyanis hatot a Vasas, hatot a Dunaújváros nyert meg. Jó előjelnek vettük viszont, hogy a Jégpalotában mindössze egyszer tudott a DAB-Docler győzni, ezért a statisztika és a hagyomány mellettünk szólt. A játékvezető a szombati találkozóhoz hasonlóan ezúttal is külföldről érkezett, mégpedig Rudy Roman Szlovéniából. Sajnos ennek lett szerepe a későbbiekben. A vártnak megfelelően gyülekeztek a nézők a lelátóra, így a kezdésre mintegy 1200 néző gyűlt össze (a hazai oldal gyakorlatilag megtelt), közte 250 hangos és bizakodó újvárosi szurkoló.

I. harmad

Óriási hangorkánban indult a mérkőzés, mindkét szurkolótábor mozgósította utolsó erőtartalékát a sorsdöntő találkozón. A tétnek megfelelően nagy iramban kezdték a küzdelmet a csapatok, a kezdeti lövéseket követően azonban átvette az irányítást a vendégcsapat. A fölény hamar kiállításban is megnyilvánult, Gröschl Tamást küldték a bírók a büntetőpadra a 3. perc elején. Az előnyben veszélyes lövéseket láthattunk a vendégektől, majd Svasznek Bence kapueltolása miatt kettős hátrányba kerültünk a mérkőzés elején (véleményünk szerint túlzottan szigorú volt az ítélet). A kettős létszámhátrányban hősiesen védekeztünk, így a nagy vendéglehetőségből nem született gól. Sajnos, ami nem sikerült a DAB-nak előnyben, az sikerült egyenlő állás mellett, a 7. percben ugyanis Magosi megszerezte a vezetést, miután Azari kipattanóját a hálóba emelte fonákkal. Sajnos teljesen egyedül volt kapunkkal szemben a vendég csatár. Az ellenfél vezetése megfogta csapatunkat, így továbbra is a dunaújvárosiak veszélyeztettek, ebben az időszakban a védekezésben merült ki minden energiánk. A 14. percben büntetőt ítélt a szlovén bíró a DAB-nak, furcsa volt, hogy először csak szimpla kiállítást mutatott Sille takarításáért, majd hosszabb ideig kivárva bemutatta az ítéletet, mintha várt volna valamire. A büntető elvégzéséhez először Peterdi állt fel, majd miután többen jelezték, hogy ő nem is volt pályán a vendégcsapatban, Szilassy állt a középponthoz. A rávezetést követően könnyedén a kapunkba talált, így kétgólos vendégelőnnyel folytatódott a találkozó. Érdekes módon a nagyobb hátrány, mintha ránk lett volna jobb hatással, az addigi sündisznóállásból ki-kimerészkedtünk. Nem kell itt óriási fölényre, vagy nagy helyzetekre gondolni, de ekkor már mi is próbálkoztunk elöl. A 19. percben aztán váratlanul Libor Pavlis, egy szóló végén, gyönyörű gólt vágott a DAB hálójába. Tombolt a hazai oldal, hiszen váratlanul, újra szoros lett a mérkőzés, de mi történt, a bíró nem mutatta be a gólt. Néztünk a gólbíróra, de ő is jelezte, hogy nincs találat, de hogy lehet, hogy mindenki látta közülünk a találatot, de a 2 méterre lévő gólbíró nem. Óriási füttykoncertet rendezett a hazai publikum, de ezzel nem sikerült közelebb kerülni az ellenfélhez. (A mérkőzést követően egyértelműen bebizonyosodott, hogy szabályos gólt vett el a játékvezető a Vasastól, mind a készült felvételek, mind a videó ezt igazolta.) Így kétgólos vendégelőnnyel ért véget az első játékrész, így a Vasas szurkolói negatív hangulatban vonultak a büfébe, és még sokáig tárgyalták Pavlis meg nem adott gólját.

Vasas HC – Dab.Docler 0:2

II. harmad

A szünetben egy fotós perdöntő sorozatot mutatott be Pavlis lövésről, így a lelátón meglehetősen ideges hangulat alakult ki a hazai oldalon. Sajnos az eredményjelző-táblán ettől függetlenül kétgólos DAB előny állt, így nehéz helyzetben várta a csapatunk a folytatást. A harmad elején ezúttal mi kerültünk kettős előnybe, de sajnos nem jártunk sikerrel, így nem tudtuk csökkenteni a hátrányunkat. A 26. percben többször is lőttünk Sevela kapujára, de sorozatban Makinen, Fodor Szabolcs és Szirányi sem tudott betalálni a szlovák kapus hálójába. Nagy lehetőség volt a szépítésre, de az eredmény nem változott. Ezt követően kevés lehetőség alakult ki a kapuk előtt, annál több volt a kiállítás. A 32. percben Gergyely Csabát küldték ki a padra, majd Martz és Varga kapott pároskiállítást, végül Makinen felesleges palánkra lökése miatt, kettős hátrányba kerültünk. Finn légiósunk megkérdőjelezte a döntést, így további 10 perc fegyelmit is begyűjtött. A kettős előnybe kerülő DAB természetesen hamar felállt a harmadunkban, és szépen járatták a korongot, amikor is a jobb oldalon Martinka egyértelműen földre vitte Szirányi Bencét. A szabálytalanságot a szlovén bíró nem fújta be, és ahogy ez lenni szokott a továbbjátszott korongot Hegyi a kapunkba juttatta. Ez már a játékvezető második óriási hibája volt, így ahelyett, hogy 2:1-re szépítettünk volna, immár háromgólos hátrányba kerültünk a 34. percben. Csapatunk azonban nem adta fel, előbb Svasznek Bence hagyott ki egy nagy lehetőséget, majd a 39. percben újra betaláltunk Sevela hálójába Gergely Csaba révén, de a játékvezető magasbot címén nem adta meg a második Vasas találatot sem. Ez esetben nem háborgott túlságosan a hazai nézősereg (érzésünk szerint is magasabban volt Csaba botja), de sajnos maradt a komoly hátrány, így nagyon kicsi esély látszódott az egyenlítésre vagy az esetleges fordításra.

Vasas HC – Dab.Docler 0:1

III. harmad

Az utolsó harmadban aztán végre az igazi Vasast láthattuk, játékosaink a fáradtságot félretéve, két sebességfokozattal felváltottak, és óriási offenzívába kezdtek az egyenlítésért. Vajon nem-e késő a feltámadás, van-e még remény, ezek a kérdések fogalmazódtak meg a szurkolókban. Az első percben aztán Pavlis átadását követően Svasznek Bence megcsinálta a cselt, majd higgadtan a hálóba lőtte a korongot. Ezt a találatot már a játékvezető is megadta, így szépítettünk a DAB ellen, a hazai oldal pedig óriási örömmel fogadta a gyors gólt. Csapatunk továbbra is támadásban maradt, a 42. percben Popovics Patrik, Gergely kipattanóját nem tudta belőni Sevela hálójába. Óriási helyzet volt! Az elkövetkező időszakban kétszer is emberelőnybe kerültünk, ellenfelünk csere közben elkövetett hibája miatt, de sajnos a két lehetőséget nem tudtuk kihasználni. Az idő telt, és még mindig kétgólos hátrányban voltunk, de hiába volt a nyomasztó fölény, nem tudtunk igazi helyzetet kialakítani. Két perccel a vége előtt csapatunk levitte Rajna Miklóst, de a játékvezető sípolt, hiszen hatan voltunk a jégen, csak annyiban tévedett, hogy nem rosszul cseréltünk, hanem kapus nélkül akartuk folytatni a játékot. Ez az „apró” tévedés csak 40 értékes fórmásodperctől fosztott meg minket, hiszen csak az utolsó percre tudtuk újra levinni Rajna Miklóst. Az előnyben felálltunk, és szinte minden helyzetből tüzeltünk, de a hősiesen bekkelő DAB játékosokról minden lepattant. Végül egy kapu előtti kavarodásban Makinen a hálóba emelt, de már csak három másodperc maradt a mérkőzésből. Ez pedig már kevésnek bizonyult, mert a bulit követően, szinte azonnal véget ért a mérkőzés. A dunaújvárosiak természetesen önfeledten ünnepeltek, mi pedig csalódottan álltunk a lelátón. A játékosaink megkapták a bronzérmeket, majd megtapsolták a hazai közönséget, mi pedig természetesen megünnepeltük őket, hiszen nagy idény van így közösen mögöttünk!

Vasas HC – Dab.Docler 2:0

Sajnos nem sikerült a döntőbejutás, és ebben benne van az, hogy az utolsó két mérkőzésen nem játszottunk igazán jól, az ötödik találkozón is inkább csak az utolsó játékrészben hoztuk a saját játékunkat. Nem lehet azonban elmenni a játékvezető felelősségén sem, hiszen egy teljesen szabályos gólt elvett tőlünk, a DAB-nak pedig megítélt egy szabálytalant. Természetesen nem lehet ilyen egyértelmű matematikát elvégezni, azaz nem jelenti ez azt, hogy ezen tévedések (bízunk benne, hogy tényleg csak tévedések) nélkül biztosan győztünk volna, de 2:1-nél teljesen más lehetett volna a mérkőzés, vagy 2:0-s hátránynál nagyobb sansz lett volna a harmadik harmadban az egyenlítésre. A mai eredménytől függetlenül mi büszkék vagyunk csapatunkra, és reméljük, hogy a Vasas HC minél több tagját látjuk viszont a válogatottban a világbajnokságon.

A mérkőzés hőse: Az utolsó mérkőzésen nem emelnénk ki egy játékost a közösségből, hanem a csapatnak ítéljük a mérkőzés hőse címet, hiszen a reménytelennek tűnő hátrány ellenére, mindenki utolsó energiafoszlányát felhasználva ment előre az egyenlítésért, amely nem is volt igazán messze. Sok sikert Mindenkinek és Hajrá Vasas!